Az erősítő szinte mindent kibír: a kimenetére ha 100-as szöget teszünk, akkor nem szól ugyan, de nem is megy tönkre, a beépített rövidzár védelemnek köszönhetően. A félvezetők teljesen közönséges bárhol kapható darabok, a hangminőségére sincs panasz.
A némítás bemenet egy érintő kapcsolótól jövő jel lehet, ami például a bemenet választó nyomógomb megérintésekor aktiválódik, így az átkapcsoláskor keletkező tranziensek nem lövik ki a hangfal membránját. Ha a bemenő jel kiválasztásáraelektronikus bemenetválasztót alkalmazunk, akkor erre a részre nincs szükség. (aBF245 FET, és a rákapcsolódó ellenállások) Ebben az esetben a bemeneti jelet a 4,7 mikrós kondira kell kötni.
Translate
2013. november 28., csütörtök
Ceruzaelemből 5V
Egyszerű felépítésű feszültségkonverter MAX756 IC-vel. Segítségével egy ceruzaelemről lehet táplálni 5 vagy 3,3V feszültségigényű kapcsolásokat.
Ha a B és C pont van összekötve, akkor a kimenő feszültség 5V, az AB összekötése esetén pedig 3,3V. Az IC 4-es lábára kötött szürkével jelzett áramkör az alacsony tápfeszültségre figyelmeztet, 1,25V alatt a LED világít. Ez csak ceruza elem esetén érdemes használni, ceruzaakkunál nem megfelelő, mivel azok teljesen feltöltött állapotban is csak 1,2V körüli feszültséget szolgáltatnak.
Egyébként az áramkör még 0,7V-on is képes működni, de bekapcsoláskor ahhoz hogy beinduljon legalább 1,1V szükséges. A kimenő terhelő áram 5V-on 200mA, 3,3V-on 300mA lehet maximum.
Ha a B és C pont van összekötve, akkor a kimenő feszültség 5V, az AB összekötése esetén pedig 3,3V. Az IC 4-es lábára kötött szürkével jelzett áramkör az alacsony tápfeszültségre figyelmeztet, 1,25V alatt a LED világít. Ez csak ceruza elem esetén érdemes használni, ceruzaakkunál nem megfelelő, mivel azok teljesen feltöltött állapotban is csak 1,2V körüli feszültséget szolgáltatnak.
Egyébként az áramkör még 0,7V-on is képes működni, de bekapcsoláskor ahhoz hogy beinduljon legalább 1,1V szükséges. A kimenő terhelő áram 5V-on 200mA, 3,3V-on 300mA lehet maximum.
2013. november 19., kedd
200W erősítő
200W Erősítő
A TDA7294 FET-es végerősítő IC egy extrém kis zajú, kistorzítású, teljesen integrált FET-es végerősítőről van szó, amely termikus és rövidzár védelemmel, lágy indítással ellátotott.A fenti hídkapcsolás teljes egészben az IC gyártója, az ST (SGS-Thomson) cég ajánlása. A gyártó az IC-ről a +/-10V - +/-40 V tartományban közöl adatokat, hozzátéve, hogy Vmax = +/- 50V. Az elmúlt évek során többen - magam is - +/-43V - +/-44V-al hajtottuk meg az ic-t. A tapasztalat azt mutatja, kb. ez a biztonságos felsőhatár, ennyinél az áramszolgáltató feszültségingadozása még nem vezet tragikus eredményre. Ugyanez igaz a hídban kapcsolt ickre is, viszont ezért valami bődületes teljesítményt kapunk, viszonylag büntetlenül (ha az IC túlmelegszik, egyszerűen lekapcsolja magát, ha elmúlt a veszély, akkor vissza. A rövidzárvédelme is ezen alapul). Ennek tanulsága az, hogy hűteni tehát becsülettel kell. Az IC-ket szigetelten kell a hűtőfelületre felerösíteııi, a házon a negatívfeszültség van. Elviekben 8 Ohm-nál kisebb terheléssel nem használható, a tapasztalat szerintazonban simán túléli, csak a hővédelem valamivel korábban lép be. Megjegyzem, az általam épített példányok saját zenekarom PA erősítését szolgálják, vagyis professzionális célt. A tápnál érdemes torroid trafót és tisztességes puffer mezőt kiépíteni (PA erősítőim = 2x60.000uF !).
2013. november 18., hétfő
Rádió adó
Rádió adó
Ezzel az egyszerű kapcsolással bárki legálisan
sugározhat a 87.50-108.00 MHz-es tartományban, akár 5-10 méteres
távolságot áthidalva. A bemutatott áramkörrel sztereóban, jó
hangminőséggel lehet például az autóban kihangosítani az mp3 lejátszót,
vagy mondjuk egy LapTop-on futó film hangját vezeték nélkül köthetjük rá
a HiFi-re . A kis fogyasztás miatt elemekről táplálva is hosszú ideig
működtethető a rádióadó.
A
rádióadóval mások rádió-, illetve TV-vételét zavarni vagy lehetetlenné
tenni szigorúan TILOS! A rádió csak a megadott méretű antennával
használható legálisan. Bármilyen más méretű vagy típusú antennára
csatlakoztatni szintén TILOS!
Az áramkör a viszonylag népszerű
BA1404-es integrált áramkörre épül. A fórumot olvasgatva sokan
próbálkoznak meg az említett IC-vel rádióadót építeni, általában
kevesebb, mint több sikerrel. A sikerélmény elmaradásának egyik fő oka
az induktivitás nem megfelelő kivitelezése (ritkábban a rosszul
megtervezett nyomtatott áramkör). Az építés során a CCIR műsorszóró
sávot kell megcélozni, azaz a 87,50-108,00 MHz-es tartományban kell
sugározni. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő rezgőkör, és ebből adódóan a
megfelelő értékű induktivitás. Sokak számára az otthoni tekercselés
elég elriasztó erővel bír ahhoz, hogy már neki se álljanak egy ilyen
áramkörnek. Akik pedig mégis nekilátnak, azok sokszor "csak egy kicsit"
módosítanak a megadott induktivitás értékeken, és máris nem tudják
befogni az otthoni FM rádión az adó jelét.
A fentiek miatt az áramkörben a
rezgőköri induktivitás a nyomtatott áramkörön kapott helyet, magából a
rázfóliából kialakítva. Így gyakorlatilag nem kell bajódni a tekercs
elkészítésével, ha elkészítjük a panelt, máris rendelkezésre áll a
szükséges méretű tekercs. A NYÁK-ot legegyszerűbben fényérzékeny
panelre, fototechnikával készíthetjük el (vagy akár vaslásos módszerrel
is dolgozhatunk). A filccel való megrajzolást nem ajánlom, ahhoz
helyenként túl finom rajzolatú a huzalozás. Persze bátraké a szerencse,
de a panelre integrált tekercs lényege pont az lenne, hogy a megfelelő
kivitelezés esetén azonnal működőképes rádióadót biztosítson, ne kelljen
órákat babrálni a hangolással.
Egy másik fontos kérdés a tápellátás
milyensége. A BA1404 maximális megengedett tápfeszültsége 2.0 V, viszont
már 1 V-ról is kiválóan működik, így akár egyetlen ceruzaelemről is
táplálható. A közvetlen elemes táplálás mégsem szerencsés megoldás, mert
ahogyan a merülés miatt csökken az elem feszültsége, úgy a rádióadó
frekvenciája is jelentősen megváltozna. Ezért célszerű a tápfeszültséget
legalább minimális módon valamennyire stabilizálni. Erre a célra a
legegyszerűbb, és legpraktikusabb megoldás egy közönséges LED
használata. A LED használatával "két legyet ütünk egy csapásra", ugyanis
jelzi a bekapcsolt állapotot, és ami fontosabb, hogy biztosítja az IC
számára a 2 V-nál nem nagyobb, stabil tápfeszültséget. Egy hagyományos
(nem víztiszta vagy extra fényerejű) zöld LED-en körülbelül 1,9 V esik,
amely több, mint tökéletes számunkra. Piros LED esetén ez az érték
1,5-1,6 V-ra csökken, de még az is bőven elegendő.
Az audio bemenet számára érdemes egy 3,5
mm-es Jack-aljzatot használni, így egy megfelelő kábel segítségével
gyakorlatilag bármilyen hangforrásra ráköthető az adó.
Az áramkör kapcsolási rajza az alábbi ábrán látható:
Kattints a képre a nagyobb felbontású megtekintéshez!
A beérkező hangfrekvenciás jel R3-C1, C3-R5 (és a másik csatornán R4-C2, C4-R6) alkotta RC szűrőn halad keresztül. A szűrővel le kell vágni a 14-15 kHz-nél magasabb összetevőket, ugyanis a sztereó adásmód protokollja szerint a pilotjel frekvenciája 19 kHz. Ezen jel segítségével tudja a vevő "szétválogatni" a jobb és bal csatorna jelét. Az IC 5-ös és 6-os lábára csatlakozó 38 kHz-es kvarc szerepe a pontos 38, és 19 kHz-es vezérlő jelek biztosítása. Ebbe a pozícióba csak és kizárólag 38.000 kHz-es kvarc felel meg. Ha a kvarcot nem ültetjük be, attól az adó még ugyan úgy működni fog, csupán nem lesz sztereó.
Sztereó adásmód esetén a balansz beállítására is lehetőségünk van. Ha a kapcsolási rajz szerint építjük meg az adót, akkor a jobb és bal csatorna hangereje azonos lesz. Amennyiben ezt valami miatt módosítani kell, akkor az R7 és R8 ellenállások értékét kell változtatni, vagy szükség esetén egy 100 k Ωos trimmerrel helyettesíteni őket (a két ellenállás helyett egyetlen trimmer, középső lába a LED által stabilizált tápfeszültségre kötve).
A kapcsolási rajzon feltüntetett "+5V"-os tápfeszültség értéke a megadott R12 értékkel 3-9 V között tetszőleges lehet. Nagyobb tápfeszültség esetén R12 értékét növelni kell. 12 V esetén R12 1 k Ω legyen! A LED-et mindenképpen be kell ültetni, ugyanis a már említett módon ez gondoskodik a tápfeszültség stabilizálásáról. Ha véletlen kihagyjuk a LED-et, akkor az első bekapcsolás alkalmával tönkretehetjük az IC-t a túl nagy tápfeszültséggel. A C12, C17, C18, C19 és C20 kondenzátorokat ne spóroljuk ki az áramkörből, mert ezek gondoskodnak a tápfeszültség szűréséről, és hidegítéséről. Nélkülük az áramkör könnyen gerjedhetne, és használhatatlanná válhatna.
A rádióadó frekvenciáját az L1-C16 alkotta rezgőkör határozza meg. A már tárgyalt kialakítás miatt L1 értéke fix, így gyakorlatilag C16 értékének módosításával állítható be az adó frekvenciája. Erről bővebben az élesztésnél még lesz szó...
Kattints a képre a nagyobb felbontású megtekintéshez!
A beérkező hangfrekvenciás jel R3-C1, C3-R5 (és a másik csatornán R4-C2, C4-R6) alkotta RC szűrőn halad keresztül. A szűrővel le kell vágni a 14-15 kHz-nél magasabb összetevőket, ugyanis a sztereó adásmód protokollja szerint a pilotjel frekvenciája 19 kHz. Ezen jel segítségével tudja a vevő "szétválogatni" a jobb és bal csatorna jelét. Az IC 5-ös és 6-os lábára csatlakozó 38 kHz-es kvarc szerepe a pontos 38, és 19 kHz-es vezérlő jelek biztosítása. Ebbe a pozícióba csak és kizárólag 38.000 kHz-es kvarc felel meg. Ha a kvarcot nem ültetjük be, attól az adó még ugyan úgy működni fog, csupán nem lesz sztereó.
Sztereó adásmód esetén a balansz beállítására is lehetőségünk van. Ha a kapcsolási rajz szerint építjük meg az adót, akkor a jobb és bal csatorna hangereje azonos lesz. Amennyiben ezt valami miatt módosítani kell, akkor az R7 és R8 ellenállások értékét kell változtatni, vagy szükség esetén egy 100 k Ωos trimmerrel helyettesíteni őket (a két ellenállás helyett egyetlen trimmer, középső lába a LED által stabilizált tápfeszültségre kötve).
A kapcsolási rajzon feltüntetett "+5V"-os tápfeszültség értéke a megadott R12 értékkel 3-9 V között tetszőleges lehet. Nagyobb tápfeszültség esetén R12 értékét növelni kell. 12 V esetén R12 1 k Ω legyen! A LED-et mindenképpen be kell ültetni, ugyanis a már említett módon ez gondoskodik a tápfeszültség stabilizálásáról. Ha véletlen kihagyjuk a LED-et, akkor az első bekapcsolás alkalmával tönkretehetjük az IC-t a túl nagy tápfeszültséggel. A C12, C17, C18, C19 és C20 kondenzátorokat ne spóroljuk ki az áramkörből, mert ezek gondoskodnak a tápfeszültség szűréséről, és hidegítéséről. Nélkülük az áramkör könnyen gerjedhetne, és használhatatlanná válhatna.
A rádióadó frekvenciáját az L1-C16 alkotta rezgőkör határozza meg. A már tárgyalt kialakítás miatt L1 értéke fix, így gyakorlatilag C16 értékének módosításával állítható be az adó frekvenciája. Erről bővebben az élesztésnél még lesz szó...
A NYÁK-terv pdf formátumban letölthető innen. A pdf-ben található terv nincsen tükrözve!
A pdf formátumú beültetési rajz pedig innen. (Ezt érdemes kinyomtatni.)
Szükség esetén lemaratott, kifúrt NYÁK-ot biztosítani tudok. Érdeklődni: novak.g@upcmail.hu címen.
A pdf formátumú beültetési rajz pedig innen. (Ezt érdemes kinyomtatni.)
Kattints a képre a nagyobb felbontású megtekintéshez!
A nyomtatott áramkör egyoldalas, mérete
63 x 30 mm. Érdemes ennél 1-1 cm-rel nagyobb panelre elkészíteni, hogy
legyen hely a rögzítéshez esetlegesen használt csavaroknak is.
A panel elkészítése után elsőként az
egyetlen átkötést forrasszuk be (a NYÁK-induktivitás közepéből indul). A
legegyszerűbb, ha egy ellenálláslábat használunk hozzá. A
beültetés során minden alkatrészt a lehető legrövidebb kivezetéssel
ültessünk be, hogy minimalizáljuk a szórt kapacitások és induktivitások
értékeit, valamint, hogy minden jelút a lehető legrövidebb legyen!
Az átkötés beforrasztása után jöhetnek az ellenállások, a Jack-aljzat, a
kondenzátorok, majd végül pedig az IC. Most kivételesen az IC-t is
ajánlatos fogalalt nélkül, közvetlenül a panelbe forrasztani. Még
egyszer szeretném felhívni a figyelmet, hogy beültetéskor el ne
feledkezzünk a LED-ről, mert azt az IC fogja bánni!
Ha minden alkatrész a helyére került,
akkor antennaként a C13-as kondenzátor IC-vel átellenes pontjára
forrasszunk be egy maximum 10 cm-es vezetékdarabot. A NYÁK-on külön
forrszem van neki kialakítva C13-hoz csatlakoztatva. Az antenna
semmiképpen ne legyen a megadott értéknél hosszabb, mert különben egyből
illegálissá válik a rádióadónk. A 10 cm-es antennával -vevőtől függően-
5-10 méteres hatótávra számíthatunk.
Az áramkör táplálására használjunk
elemet, vagy akkumulátort. Az transzformátoros táplálás sajnos jelen
esatben nem alkalmzható, mivel a 100 Hz-es brumm erősen hallható lenne a
vételi oldalon (itt elsősorban az olcsó, tömegével gyártott,
stabilizálatlan fali dugasztápokra gondolok). A tápfeszültség 4-9 V
között tetszőleges értékű lehet. A táp bekötését az alábbi ábra mutatja:
A feszültség ráadásakor a LED-nek
világítania kell. Ha ez nem így lenne, akkor azonnal kapcsoljuk ki az
áramkört, és keressük meg a hibát. Normál esetben az áramfelvétel nem
haladhatja meg a 10-15 mA-t. A tesztpéldánynál 6 V-ról 9,5 mA volt a
fogyasztás.
Beállítás, hangolás: első
lépésként kapcsoljuk be az adót, majd kössünk valamilyen hangforrást
(mp3 lejátszó, PC, discman, stb...) az adóra, és indítsunk el bármilyen
zenét, közepes hangerővel. Ezután fogjunk egy közönséges FM rádiót,
lehetőleg olyat, ami analóg hangolású, azaz lehet "tekergetni", nem
pedig PLL-vezérelt. Analóg hangolású rádión sokkal könnyebb megtalálni
az adónk jelét, mert egy pilllanat alatt végig lehet pörgetni több
MHz-es tartományon. PLL-es rádió esetében az automatikus kereséssel nem
mindig járunk sikerrel, nagy valószínűséggel nem fogja magától
megtalálni az adónk jelét, hanem nekünk kell egyesével végigléptetni a
frekvenciákon. Ez hosszadalmas és unalmas játék. Az adótól legfeljebb
1-2 méter távolságban keresgéljünk. A megadott C16 értékkel a frekvencia
valahol 87 és 92 MHz között kell, hogy legyen. Az adó sávszélessége
viszonylag kicsi, így lassan hangolva keressük a zenénket a rádión, mert
hamar "túltekerhetünk" rajta úgy, hogy észre sem vesszük. Ha
megtaláltuk az általunk sugárzott zenét, akkor a hangerőt érdemes addig
növelni a forráson, amíg torzítást nem okoz.
Ha a frekvencia pont egy helyi adó
frekvenciájával esik egybe, akkor C16 értékén kis mértékben módosítani
kell. Ezen kondenzátor értéke maximálisan 10-12 pF lehet, és minimálisan
3-4 pF legyen! Kisebb értékű kondenzátorhoz nagyobb frekvencia
tartozik. A tesztpéldány 9,4 pF-os C16 esetén 88,20 MHz-en sugárzott.
Amennyiben többszöri próbálgatásra sem
találjuk a rádión a saját zenénket, akkor vagy elnyom minket egy erősebb
adó (ebben az esetben C16 értékén módosítani kell, hogy egy szabad
helyen adjunk), vagy valami miatt nem működik a rádió. Az oszcillátor
helyes működéséről legegyszerűbben egy multiméterrel győződhetünk meg.
Kapcsoljuk 2 V-os méréshatárba, és mérjük meg a LED-en eső feszültséget.
Ez nálam 1,918 V-ra adódott. Ezután nézzük meg az IC 10-es lábán
mérhető feszültséget. Ennek egy lehelletnyivel magasabbnak kell lennie,
mint a tápfeszültség. A tesztpéldányon ez az érték 1,925 V volt. Ha az
oszcillátor valami miatt nem rezegne be, akkor a 10-es lábon is a
tápfeszültség értékét mérhetnénk, vagy annál valamivel kevesebbet.
Viszont ha a mért érték magasabb volt a tápfeszültségnél, akkor biztosak
lehetünk benne, hogy a rádiónk működik, csak mi nem találjuk a jelét
(vagy elnyomja egy erősebb adó, vagy rossz helyen ad, nem tudjuk befogni
a vevővel). Ezestben az említett módon C16 értékén változtassunk!
Végezetül legyen itt egy hangminta,
hogy mindenki eldönthesse, megéri-e megépíteni ezt a kis adót. A
felvételt egy mp3 lejátszó FM rádiójával készítettem. A minta mp3
formátumban letölthető itt (866 KB).
A rádió megépítéséhez mindenkinek sok sikert kívánok!Szükség esetén lemaratott, kifúrt NYÁK-ot biztosítani tudok. Érdeklődni: novak.g@upcmail.hu címen.
Kattints a képre a nagyobb felbontású megtekintéshez!
Az "MCU Control over Ethernet" program rövid bemutatása, PIC (és AVR) mikrovezérlők irányítása Android operációs rendszerrel rendelkező telefon segítségével.
Az "MCU Control over Ethernet" program rövid bemutatása, PIC (és AVR) mikrovezérlők irányítása Android operációs rendszerrel rendelkező telefon segítségével.
Eredetileg egy "okos" termosztát elkészítésének gondolata fogalmazódott meg bennem, az alábbi funkciókkal:
1. külső/belső hőmérséklet mérése
2. az adatok SD kártyán való rögzítése
3. soros porton keresztüli kommunikáció: adatok áttöltése PC-re további feldolgozásra, pl.: grafikus megjelenítés, illetve a PC-n elkészített termosztátprogram letöltése a mikrokontrollerbe
4. GSM kapcsolat, távolról SMS-ben lekérdezhető hőmérséklet
5. természetesen LCD kijelző az adatok megjelenítéséhez, valamint egy külön (pl. Nokia) mátrix az aktuális hőmérséklet, idő, vagy egyéb kijelzésére, esetleg színesben...
Az élet azonban időnként keresztül húzza a dolgok menetét... A részletekkel nem kívánok senkit untatni, a lényeg, hogy néhány évre fiókba került a dolog. Mára viszont megérett arra, hogy - elsősorban anyagi okok miatt, de - valamilyen formában folytassam a munkát. Az idő szűke miatt egyelőre több dologról lemondtam, viszont az új élethelyzet, a mindennapok szülte igény lett, hogy távolról ki-, illetve be tudjam kapcsolni az otthoni fűtést. Első körben a már megszokott GSM alapú SMS-re gondoltam, de ahhoz kell(-ene) egy plusz előfizetés vagy kártya, ami ugyancsak kiadás... Ezért irányult a figyelmem az internetes vezérlés, és annak megvalósítása felé.
A most bemutatott program, illetve kapcsolás (ez utóbbi az interneten több helyen és formában is megtalálható, nem saját) a cél felé vezető úton tett kis kitérő, illetve tanulás eredménye.
1. külső/belső hőmérséklet mérése
2. az adatok SD kártyán való rögzítése
3. soros porton keresztüli kommunikáció: adatok áttöltése PC-re további feldolgozásra, pl.: grafikus megjelenítés, illetve a PC-n elkészített termosztátprogram letöltése a mikrokontrollerbe
4. GSM kapcsolat, távolról SMS-ben lekérdezhető hőmérséklet
5. természetesen LCD kijelző az adatok megjelenítéséhez, valamint egy külön (pl. Nokia) mátrix az aktuális hőmérséklet, idő, vagy egyéb kijelzésére, esetleg színesben...
Az élet azonban időnként keresztül húzza a dolgok menetét... A részletekkel nem kívánok senkit untatni, a lényeg, hogy néhány évre fiókba került a dolog. Mára viszont megérett arra, hogy - elsősorban anyagi okok miatt, de - valamilyen formában folytassam a munkát. Az idő szűke miatt egyelőre több dologról lemondtam, viszont az új élethelyzet, a mindennapok szülte igény lett, hogy távolról ki-, illetve be tudjam kapcsolni az otthoni fűtést. Első körben a már megszokott GSM alapú SMS-re gondoltam, de ahhoz kell(-ene) egy plusz előfizetés vagy kártya, ami ugyancsak kiadás... Ezért irányult a figyelmem az internetes vezérlés, és annak megvalósítása felé.
A most bemutatott program, illetve kapcsolás (ez utóbbi az interneten több helyen és formában is megtalálható, nem saját) a cél felé vezető úton tett kis kitérő, illetve tanulás eredménye.
Amint arról már említést tettem, az áramkör, mint deszkamodell
(laglábbis jelen kiépítettségében) nem saját ötleten alapul, többféle
vezérlőhöz is fellelhető az interneten hasonló "alapkapcsolás".
Mivel nekem idehaza PIC18F452 mikrokontrollerem volt elfekvőben, ezért esett a választásom erre a típusra. Elsőre bonyolultnak tűnhet a kapcsolás, de ez ne tévesszen meg senkit, ennél jóval kevesebb a forrasztanivaló. Az ENC28J60 a hozzá kapcsolódó kiegészítő elemekkel az alábbi formában nagyon olcsón, 6 € körüli összegért, több helyről (pl. eBay) is beszerezhető:
Fórumokban olvastam, hogy a PIC és az ENC28J60 közötti szintillesztést végző 74HCT08N minden probléma nélkül elhagyható, nekem is így működik. Természetesen, ha valaki úgy gondolja, a biztonság kedvéért beépítheti.
A beüzemeléshez szükséges a szokásos IP-cím, Alapértelmezett átjáró, DNS-kiszolgáló, és Alhálózati-maszk valamint a MAC-cím értékeinek beállítása. Kézenfekvő módon az EEPROM-ból olvassa be ezeket a program, így bármikor könnyen módosíthatóak az igényeknek megfelelően.
IP-cím: $00-$03
Alapértelmezett átjáró: $04-07
DNS-kiszolgáló: $08-$0B
Alhálózati-maszk: $0C-$0f
MAC-cím: $10-$15
Az áramkör működése, illetve a "kommunikációs protokoll" azon része, amely minket érint, nagyon egyszerű. Az Android oldalon beállításra került kontroller cím kiegészül a küldendő parancsnak megfelelő betűkombinációval, nevezetesen:
/s - a portok állapotának lekérdezése
/tX - ahol "X" a 0-7 értéket veheti fel, a beállítandó portnak megfelelően
A válasz mindkét esetben 16 karakter hosszúságban 0 és 1 számjegyek sorozata, a kiolvasott értékeknek megfelelően. Ez kerül feldolgozásra az Android oldalon.
A program a "B" és a "D" port állapotát jeleníti meg grafikus formában, valamint "D" port kimenetként definiált lábainak állapotát tudjuk változtatni külön-külön. Indítást követően lehetőségünk van a "PORT képernyő" valamint a "Névjegy" közül választani, utóbbira került az URL cím beállítási lehetősége.
A "PORT képernyő" kb. 6 másodperces, automatikus frissítéssel rendelkezik. Kísérletezéssel állítottam be, ezzel még 2G hálózaton és buszon utazva sem volt probléma a válaszidő miatt, legfeljebb ha már térerő sem volt. Természetesen WIFI-n és 3G-n a megfelelő sebességnek köszönhetően másodpercenként többször is ki-/bekapcsolható egy-egy port. A kimenet kapcsolása esetén az időzített frissítésen felül is elküldésre és kijelzésre kerülnek a port-értékek, tehát azok minden esetben a valós értéket mutatják.
A program futtatásához legalább Android 2.2.2 operációs rendszer szükséges, 320x480 felbontásra optimalizált, illetve a nevezett felbontású telefonon (Telenor OneTouch) lett kipróbálva.
Mivel nekem idehaza PIC18F452 mikrokontrollerem volt elfekvőben, ezért esett a választásom erre a típusra. Elsőre bonyolultnak tűnhet a kapcsolás, de ez ne tévesszen meg senkit, ennél jóval kevesebb a forrasztanivaló. Az ENC28J60 a hozzá kapcsolódó kiegészítő elemekkel az alábbi formában nagyon olcsón, 6 € körüli összegért, több helyről (pl. eBay) is beszerezhető:
Fórumokban olvastam, hogy a PIC és az ENC28J60 közötti szintillesztést végző 74HCT08N minden probléma nélkül elhagyható, nekem is így működik. Természetesen, ha valaki úgy gondolja, a biztonság kedvéért beépítheti.
A beüzemeléshez szükséges a szokásos IP-cím, Alapértelmezett átjáró, DNS-kiszolgáló, és Alhálózati-maszk valamint a MAC-cím értékeinek beállítása. Kézenfekvő módon az EEPROM-ból olvassa be ezeket a program, így bármikor könnyen módosíthatóak az igényeknek megfelelően.
IP-cím: $00-$03
Alapértelmezett átjáró: $04-07
DNS-kiszolgáló: $08-$0B
Alhálózati-maszk: $0C-$0f
MAC-cím: $10-$15
Az áramkör működése, illetve a "kommunikációs protokoll" azon része, amely minket érint, nagyon egyszerű. Az Android oldalon beállításra került kontroller cím kiegészül a küldendő parancsnak megfelelő betűkombinációval, nevezetesen:
/s - a portok állapotának lekérdezése
/tX - ahol "X" a 0-7 értéket veheti fel, a beállítandó portnak megfelelően
A válasz mindkét esetben 16 karakter hosszúságban 0 és 1 számjegyek sorozata, a kiolvasott értékeknek megfelelően. Ez kerül feldolgozásra az Android oldalon.
A program a "B" és a "D" port állapotát jeleníti meg grafikus formában, valamint "D" port kimenetként definiált lábainak állapotát tudjuk változtatni külön-külön. Indítást követően lehetőségünk van a "PORT képernyő" valamint a "Névjegy" közül választani, utóbbira került az URL cím beállítási lehetősége.
A "PORT képernyő" kb. 6 másodperces, automatikus frissítéssel rendelkezik. Kísérletezéssel állítottam be, ezzel még 2G hálózaton és buszon utazva sem volt probléma a válaszidő miatt, legfeljebb ha már térerő sem volt. Természetesen WIFI-n és 3G-n a megfelelő sebességnek köszönhetően másodpercenként többször is ki-/bekapcsolható egy-egy port. A kimenet kapcsolása esetén az időzített frissítésen felül is elküldésre és kijelzésre kerülnek a port-értékek, tehát azok minden esetben a valós értéket mutatják.
A program futtatásához legalább Android 2.2.2 operációs rendszer szükséges, 320x480 felbontásra optimalizált, illetve a nevezett felbontású telefonon (Telenor OneTouch) lett kipróbálva.
A programok a jelen állapotukban használható párost alkotnak, de
gondolatébresztőnek is szántam a cikket, a lehetőségeknek gyakorlatilag
csak a fantázia szab(-hat) határt.
PIC18F452 firmware: MCUControl_PIC18F452.hex
Android MCUControl v1.0: MCUControl.apk
Sok sikert kívánok a felhasználáshoz illetve kísérletezéshez!
PIC18F452 firmware: MCUControl_PIC18F452.hex
Android MCUControl v1.0: MCUControl.apk
Sok sikert kívánok a felhasználáshoz illetve kísérletezéshez!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)