PIC PROGRAMOZÁS (ÉGETÉS)

PIC PROGRAMOZÁS (ÉGETÉS)

Manapság már az elektronika területén nagyon elterjedtek a PIC mikrovezérlők. Jóformán minden komolyabb kapcsolás tartalmaz ilyen vezérlőt. Sokan ódzkodnak a használatától, pedig semmi komolyabb tudást nem igényel. Természetesen ez nem vonatkozik a program írásra, mivel az természetesen alapos programozási ismeretek követel. Ettől azonban ne ijedjünk meg, a kapcsolásokhoz szinte minden esetben a megírt programot is megkapjuk. Akik most ismerkednek a PIC-ekkel, azoknak ez az égető kapcsolás tökéletesen megfelel. Nem kell hozzá sok alkatrész, olcsó, és könnyen elkészíthető. A cikkhez, még egy rövid ismertető is tartozik, hogyan használjuk az égetésre szánt programot. A PIC felprogramozását égetésnek vagy beégetésnek is nevezzük. Kezdjük az égető elkészítésével: Szokás szerint: Eagles nyákterv, PDF, Beültetési rajz És egy kapcsolási rajz. Én, ahogy minden "komolyabb" nyákot vasalásos módszerrel készítem el. Így volt ez a mostani esetben is. Az előkészületek: Egy-kettő, el is készült a nyákom. Méretre van vágva, ki is van maratva.  Hibátlan... Se szakadás, se zárlat nincs rajta. A nyákot 1mm-es fúróval fúrom általában. Vannak kivételek, ha mondjuk egy vastagabb lábat kell beültetni, akkor vagy 1mm-el megtágítom, vagy átfúrom nagyobbal. Ebben az esetben, az RS232 (soros port) csatlakozóját ki kell fúrni nagyobbra, mert a csatlakozó lábait, ami a nyákba tartja, hogy ne mozogjon, elég nagyok, és nem férnének át egy sima lyukon. Már csak a forrasztás vár ránk. Én megszokásból, először az átkötéseket forrasztom be, aztán a kicsi alkatrészeket, és végül a nagyokat. Pár perc forrasztás után, készen is van az égetőnk. Képek a kész áramkörről: Felhívnám még a figyelmeteket, nem mindegy, hogy milyen vezetéket használunk az égetéshez. Gondolom, nem akarjátok az égetőt saját csatlakozóján keresztül csatlakoztatni a számítógéphez, hanem hosszabbító vezetéken keresztül. Én elég sokat szenvedtem vele, míg rájöttem, hogy miért nem működik az égető.Az általam használt NULL MODEM kábel erre a célra alkalmatlan (lényegében ha úgy nézzük, lehet vele égetni, mert én is ezzel égetek, de akkor a csatlakozó lábkiosztását meg kell cserélni!). A terv rendes soros port hosszabbítóval működik megfelelően! A kapcsolásnak szüksége van külső tápra. Sok helyen találhatók különböző kapcsolások, amik külső táp nélkül is működnek, de ezeknél fennáll az a veszély, hogy a számítógépünk bizonyos paraméterei miatt nem tudjuk majd megfelelően használni a programozónkat. Ezért választottam én is külső tápos programozót. Így biztos lehetek benne, hogy minden soros porttal rendelkező gépen használhatom majd. Rövid ismertető a programról: Mi esetünkben a  PIC program tulajdonképpen két részből áll. Magát a programot először úgynevezett assembly program nyelvben írják meg, amit ASM forráskódnak nevezünk. A program másik része a hex fájl. Ezt a fájlt az ASM forráskódból készítik, mégpedig úgy, hogy lefordítják  azt. Ez a 16-os számrendszerbeli kódsorozat lehetővé teszi, hogy a megírt programot a vezérlőnkbe égessük. A program letöltése: Az ICprog egy széles körben elterjedt, egyszerűen kezelhető, telepítést nem igénylő program. Számos mikrovezérlő programozható vele. Letöltés után nyissuk meg a programot, és nyomjuk meg az F3-at. Előjön ez az ablak: Állítsuk a Programmer-t "JDM Programmer"-re, ahogyan a képen is látszik. Ezt az égető tipusa határozza meg, esetünkben JDM. Állítsuk be a COM portot. Fontos, hogy ha több soros port van egy PC-n, akkor a megfelelőt állítsuk be! Attól függően, hogy milyen operációs rendszerünk van állítsuk be az Interfacet. Amennyiben Windows XP, vagy újabb rendszerünk van, akkor használjuk a Windows API beállítást. Majd kattintsunk az OK-ra. Felkészülés a programozásra (égetésre): Csatlakoztassuk a programozónkat a számítógépünkre és kapcsoljuk rá a tápfeszültséget! Már nincs más teendőnk, csak kiválasztani a megfelelő mikrovezérlőt a jobb felső legördülő menüből. Ezután az előre letöltött .hex fájlt nyissuk meg (Ctrl + O , vagy File/Open file..), amit majd a PIC-be égetünk. Miután betöltöttük, látjuk, hogy a program kódja megváltozott. A villámmal jelölt ic (program all) jelre kattintva indíthatjuk el a programozást. Ekkor egyből elkezdődik az égetés. Az ICprog a programozás végén azonnal összehasonlítja a beégetett programot és a megírt programot. Amennyiben "Device successfully verified!" üzenetet kapunk, a programozás sikeres volt. Ha pl. "Verify failed at address 0034!" üzenet érkezik, akkor a programozás nem lett tökéletes, mivel a jelölt helyen eltérést észlelt a program. Ekkor lehet csak valamilyen kontakt hiba volt éppen, érdemes újra próbálkozni akár többször is.  Ha "Verify failed at address 0000h!" üzenet érkezik az égetés teljesen sikertelen volt. Ez azt jelenti, hogy semmit se sikerült beprogramoznunk. Ilyenkor általában vagy valami nincs jól beállítva, vagy hardver hiba van (hibás megépítés esetén). További lehetőségek: (Read All) Program kiolvasása- kiolvashatjuk a vezérlőnk tartalmát (Program All) Programozás elindítás (Erase All) Vezérlő tartalmának törlése- a program és minden beállítás törlésre kerül (Verify) Program ellenőrzése- a vezérlőbe égetett programot összehasonlítja az ablakban éppen megnyitott programmal Lehetőség van a hex-ből visszafejteni az asm fájlt és fordítva is: Assembler nézet Hex nézet Ezzel a programozás végére is értünk. Amennyiben a megírt program rendelkezésre áll, láthatjuk, hogy a vezérlő felprogramozása már nem okoz nagy gondot. Mindenkinek sikeres programozást kívánok!